Iskola a határon
Rendező
Vidovszky György
Szerző
OTTLIK GÉZA regénye alapján az átiratot készítette GYARMATI KATA
Egyéb előadások
Éjidő
Pilinszky János művei alapján
Éjidő
Pilinszky János művei alapján
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Iskola a határon
Az Iskola a határon Ottlik Géza legjelentősebb műve. A két világháború közti időszakban játszódik, és három év eseményeit idézi fel harminc év távlatából.
A történet helyszíne: egy iskola, bentlakásos intézmény, katonai alreál, amely tíz éves kortól fogadja a növendékeket, és ahonnan nincs kijárás.
Ahol szigorú szabályok uralkodnak.
Elszakadva a biztonságos, otthoni közegtől, amit jó esetben a család nyújtott, ezek a gyerekek hirtelen belecsöppenek a fegyelem, szigor, ridegség, szinte spártai nevelés kegyetlen világába: a szülői házból kollégiumba, civil életből katonai törvények közé kerülnek.
A gyerekkorból a felnőttek világába…
Szövetségek szövődnek, árulások történnek, életre szóló barátságok köttetnek, gerincek formálódnak vagy törnek el, kinek hogy…
Ez az időszak kitörölhetetlen nyomot hagyott mindannyiuk életében. Az emlékezés ingoványos talaján botladozva próbálják meg felidézni a velük történt eseményeket, a fájdalom, megbocsátás, szeretet bonyolult érzelmi rendszerében. (Gyarmati Kata)
Szereposztás:
- Medve Gábor – Vilmányi Benett
- Bébé (Both Benedek) – László Roland
- Szeredy Dániel – Szilágyi Áron
- Czakó Pál – Virág György
- Merényi Sándor – Gusztony Endre e.h.
- Homola György – Sadiković Marijo e.h.
- Halász Petár – Széles Gergő Mátyás m.v.
- Eynatten Vince – Matykó Ádám m.v.
- Mufi István – Szirbik Zalán m.v.
- Tóth Tibor – Nikolić Dávid m.v.
- Schulze őrnagy / Hanák tiszteletes / Orvos – Pálfi Ervin m.v.
- Medve anyja – Mezei Kinga
Dramaturg:
- Gyarmati Kata
Díszlet, jelmez:
- Illés Haibo
Zene:
- Mezei Szilárd
Zenei felvétel résztvevői:
- Slobodan Dragaš – trombita
- Szögi István – harsona
- Pápista Kornél – tuba
Hangmérnök:
- Lazar Živanac
Keverés, vágás:
- Mezei Szilárd
- Vidovszky György
Fényterv:
- Vidovszky György
- Mezei Kinga
Fénymester:
- Bata Szabolcs
Hangmester:
- Zsoldos Ervin
Fotó:
- Szabó Róbert
- Ha, azt hisszük, hogy a rendet az ideált a valóságos nyelvben kell megtalálnunk, akkor elégedetlenek leszünk azzal, amit a mindennapi életben “mondat”-nak “szó”-nak “jel”-nek nevezünk. A mondatnak a szónak, amelyről a logika szól, valami tisztának és szigorúan metszettek kell lennie, mi pedig azon törjük a fejünket, hogy mi a tulajdonképpeni jel lényege. – Talán a jelenről alkotott képzet, avagy az az elképzelés, amelyet a jelen pillanatban alkotunk róla.
- Itt, mondhatni nehéz megőriznünk a hidegvérünket. Nehéz hideg fejjel belátnunk, hogy meg kell maradnunk a mindennapi gondolkodás dolgainál, ha nem akarunk kerülő útra tévedni, ahol úgy látszik, mintha azokat a végső finomságokat kellene leírnunk, amelyek viszont meglévő eszközeinkkel megint csak egyáltalában nem írhatók le. Olyan ez, mintha egy szétszaggatott pókhálót ujjainkkal kellene rendbe tennünk. (Wittgenstein)