Jegypénztár +381 24 812 603 · Iroda +381 24 237 263 | · | Fő tér 2, 24400 Zenta

Társulat

Vezetőség

Dévai Zoltán

Dévai Zoltán

Vezetőség

1989. december 26-án születtem Újvidéken. Ott végeztem az általános és középiskolát, ott jártam egyetemre. Oda járok haza – de Zentán vagyok otthon. 24 éves koromig a Duna mellett éltem, azóta a Tisza partján.

A színház gyerekkorom óta elkísér: volt játszótér, menedék, a barátkozás és a szabadság terepe, ahol a felesleges energiák is otthonra leltek. Ma is ez – kiegészülve felelősséggel. Hiszem, hogy a színháznak ereje van: képes formálni, nevelni, közösséget építeni, tanítani – vagy egyszerűen csak kikapcsolni.

Egyre kevesebbet játszom, más szerepeket töltök be – nem bánom. Büszkeséggel tölt el, hogy ennek a társulatnak, ezeknek a színészeknek lehetek az igazgatója.

A legszebb pillanatok egyike az a sötét csönd, amikor lemegy a fény – és még nem tör ki a taps. Ahol színpad és nézőtér energiája összeolvad. Ameddig ezt érzem, jó helyen vagyok.

Szerepek

Mezei Kinga

Mezei Kinga

Vezetőség

Szerepek

Színészek

Dedovity Tomity Lea

Dedovity Tomity Lea

Színészek

Amióta az eszemet tudom, a színpad közelében vagyok. Minden érdekelt arról, hogy hogyan is születik meg ez a világ. Színészkedtem, táncoltam, énekeltem (ezt főleg tánc közben, mert jól esett), zavarócskáztam, elestem, sírtam, koncentráltam, borzasztó hangsúlyokkal szavaltam,nevettem, barátságokat szereztem, biztonságot éreztem és éltem. Végülis a mai napig ezeket csinálom, és nem is lehetnék boldogabb.

Persze, nem ilyen egyszerű. De ez ettől csodálatos.

Fontos számomra, hogy a színház igazi, őszinte és élő legyen. Mert amikor ez történik, akkor megáll az idő. Közösen létezünk mindannyian, egy teljesen más világban. Ekkor bármi megtörténhet, és mindig kell történnie valaminek. Ez tesz izgalmassá minden percet.

Próbálni kell, keresni, hinni benne, próbálni, nem feladni, újra megpróbálni, picit tönkremenni, majd még egy kicsit keresni és próbálni. Mindent lehet, csak unatkozni nem.

Szerintem ha pozitívan állunk a dolgokhoz, akkor már nyertünk. Előbb vagy utóbb.

Szeretem a nagy táncokat, a nevetést, az ölelést, a finom ételelst, a sírós kutyás filmeket, a kutyáim, a rajzfilmeket, az autóban hangosan éneklést, a bő ruhákat, a csendet, az Így jártam anyátokkal sorozatot, a virágokat, a karika fülbevalókat, az alvást, a mintás zoknikat és a csillámokat.

De mindenekelőtt legjobban a családomat. A színházat meg az osztályomat. Meg a barátaim. Igazából majdnem mindenkit és mindent.

Nem viselem el a rosszindulatot és az igazságtalanságot. Meg az egymás hibáztatását. Meg a szalámit. Az meg kifejezetten felháborít, hogy mindig mindent az utolsó pillanatra hagyok.

Boldog vagyok, hogy Zentán lehetek, és hogy itt kezdhetnek bele az életem következő fejezetébe. Szerintem itt a színház igazi, őszinte és élő. És pozitív! Nagyon lelkes vagyok.

Szerepek

László Roland

László Roland

Színészek

Szabadkán születtem 1998 november 11-én. Ugyanitt végeztem el az általános iskolát, majd a Svetozar Marković Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat társadalmi-nyelvi szakon, végül pedig az Újvidéki Művészeti Akadémia színművész szakán fejeztem be az alap-, majd a mesterképzést.

Két évig az Újvidéki Színházban játszottam, mint „ösztöndíjas”. A 2023/24-es évadtól vagyok a Zentai Magyar Kamaraszínház lelkes csapatának tagja.

Mindig kíváncsi természetű voltam, szeretek új dolgokat kipróbálni, különböző készségeket elsajátítani. A zene és a mozgás szeretete szinte az egész életemet végigkísérte. Többek között a fentebb felsoroltak csábítottak a színház világába.

Hogy mit jelent számomra a színház, csak kulcsszavakban tudom megfogalmazni: önismeret, közösség, végletek, eufória, küzdelem, türelem, kitartás stb.

A rend és a rendszerezés megszállotja vagyok, még akkor is, ha a valóság ennek olykor-olykor ellentmond.

Gyerekkoromban úgy képzeltem el az agyamat, mint egy kis levéltárat, ahol az eddig megszerzett tudás és ismeretek először kategorizálásra, majd egy felcímkézett fiókba kerülnek. Ha valami nem jut eszembe, például egy régen használt szó, a mai napig egy rozsdás, poros, pókhálós fiókot látok a lelki szemeim előtt, amit kulcs híján megpróbálok felfeszíteni.

Szerepek

Szilágyi Áron

Szilágyi Áron

Színészek

Áron, Áronka.

Kedvenc városom Újvidék.

Kedvenc ételem a rostélyos.

Kedvenc focicsapatom a Liverpool. Ezt csak úgy mellékesen..

Szeretem azt amivel foglalkozom, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy abból élek, hogy másoknak mosolyt csalok az arcára. Na meg néha könnyeket. De azokból csak keveset.

Szerepek

Szalai Verebes Judit

Szalai Verebes Judit

Színészek

Verebes Judit vagyok. 1993. október 14-én születtem a Tisza menti Zentán. A Zentai Gimnázium után kipróbáltam magam a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom szakán, azonban egy év után felfüggesztettem tanulmányaimat és felvételiztem az Újvidéki Művészeti Akadémia színész szakára László Sándor és Balázs Áron osztályába, ahol négy évre rá megszereztem az alapfokú, majd a mester diplomát. Nem tudom, hogy a Tisza és a rózsaszín virágú gesztenyefák atmoszférája táplálta belém a művészi hajlamot, vagy az anyatejjel szívtam magamba (az egyik nem zárja ki a másikat), de színész lett belőlem.

A művészetek olvasztótégelyében olvadozom én is, így hívom én a színházat. Jó, mert minden megtalálható benne, ami inspirál. Néha eltapos, aztán felemel és ringat. Fejlődésre serkent nemcsak színészileg, de emberileg is. Ez a kettő csak majdnem ugyanaz.

A színész többek közt arra vágyik, hogy kifejezze önmagát, hogy néha más lehessen, mint ami egyébként lehet, és főleg arra, hogy szeressék. Magam is így vagyok ezzel.

Szerepek

Virág György

Virág György

Színészek

20 évig éltem Adán, majdnem 15 éve Zentán. Szeretem a Tisza-mentét és a túl egyenes Vajdaságot. „Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.” A cordillerák meg tényleg nem az én hegyeim. Nincsenek hegyeim, így mozgatni sem tudom őket.

Szeretem az igényt meg a nyugalmat. Majdnem szorgalmas vagyok, de legalább már nem rest. Szeretem jól érezni magam a színpadon. A muzsika is jól szokott esni, de egyre ritkábban esik jól, ha tőlem származik. A testem egyre kevésbé mozdul meg, ha népzenét hallok, a lelkem viszont képtelen tőle szabadulni. Bár már nem is akar. Ez az, ami a részemmé vált, meghatároz. Nem bánom, határozzon.

Otthon a feleségem és a két fiam tartanak egyensúlyban. Bennük is muzsika van, még ha nem is hangosan. Ez most az én csendem.

Szerepek

Vendégszínészek

B

Balázs Áron

Vendégszínészek

Szerepek

G

Greguss Lilla

Vendégszínészek

Szerepek

  • Baal (Luise, Fiatal lány, 3. fiatal művész, Sápadt lány)
G

Gusztony Endre

Vendégszínészek

Szerepek

H

Hajdú Tamás

Vendégszínészek

Szerepek

J

Jankovics Andrea

Vendégszínészek

L

László Judit

Vendégszínészek

Szerepek

L

László Sándor

Vendégszínészek

Szerepek

M

Mészáros Gábor

Vendégszínészek

Szerepek

P

Pálfi Ervin

Vendégszínészek

Szerepek

R

Ralbovszki Csaba

Vendégszínészek

Szerepek

S

Sadiković Marijo

Vendégszínészek

Szerepek

V

Verebes Andrea

Vendégszínészek

V

Vilmányi Benett

Vendégszínészek

Szerepek

Művészeti munkatársak

Kanyó Fruzsina

Kanyó Fruzsina

Művészeti munkatársak

Polyák Léna

Polyák Léna

Művészeti munkatársak

Műszaki munkatársak

Bata Szabolcs

Bata Szabolcs

Műszaki munkatársak

Fénytechnikus
Kovács Bence

Kovács Bence

Műszaki munkatársak

Díszletépítő és kellékes
Nyilas Renato

Nyilas Renato

Műszaki munkatársak

Díszletépítő
Zsoldos Ervin

Zsoldos Ervin

Műszaki munkatársak

Hangtechikus